.


Translate / Übersetzung:

Tedd ki számítógéped asztalára a cegiranytu.hu linkjét és mindig egy kattintásra leszel az üzleti megoldások tárházától!

Feltöltési kötelezettség

Amennyiben az adózónak az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, úgy adóelőleg feltöltési kötelezettsége van; az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. Ennek során, ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap, akkor e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelmen kívül hagyásával számított adóalap alapján kell a várható adó összegét kalkulálnia. A társasági adóelőleg-kiegészítés összegét – az erre rendszeresített '01. számú bevallási nyomtatványon – a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallani, és e határnapig megfizetni. (NAV)

Társasági adó 2019 kalkulátor

A 2019. évi társasági adókötelezettség megállapításához

Egy segédlet, amelyre minden vállalkozásnak szüksége van!

A Társasági adó 2019 kalkulátor ára: Árlista

A megrendelőlaphoz >>>

A korábbi években is nagy sikert és elismerést aratott kalkulátorunk aktuális verziója.

Hogyan fog teljesülni üzleti tervünk? Mekkora lesz az adózás előtti eredményünk? Hogyan tudjuk ezt befolyásolni az adóalap korrekciókkal? Milyen kedvezményeket tudunk igénybe venni? Szükséges-e a minimum - (nyereség) adózás szabályai szerint eljárnunk? Milyen változások voltak a társasági adóban?

Azonnal használható segédlet az adótervezéshez, a várható társasági adó kötelezettség számításához!

Kalkulátorunk egyedülálló segítséget nyújt a kérdések gyors és biztonságos megválaszolására. Úgy terveztük meg, hogy könyvelők, cégvezetők (akik kevésbé járatosak az adózásban és a számvitelben) egyaránt tudják használni. Talán nem tűnik hazabeszélésnek, ha azt állítjuk, hogy egy ilyen segédlet nélkül a fenti kérdéseket szinte lehetetlen megválaszolni! Nem órákat, hanem napokat lehet megspórolni a használatával!

Ti mondtátok: "köszönjük a terméket, szuper!"

cegiranytu.hu         - az üzleti megoldások         tárháza


További oldalaink, írásaink

A cegiranytu.hu számos ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói észrevételek figyelembe vételével folyamatosan frissítjük.

További információ a termékről Miért használnád ezt a terméket? PayPal fizetési lehetőség is van!
Termékbörze Partnerlinkek

Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.

Cégiránytű tanácsadó

A megrendelőlaphoz >>>

További információk a termékről

Tartalom

A kalkulátor "gondolatmenete":

  • az adózás előtti eredmény levezetése a tényadatok alapján,
  • az adózás előtti eredmény levezetése a várható adatok alapján,
  • a tény és a még várható adatok egyesítése,
  • a jövedelem (elvárt nyereség) minimum alapot csökkentő tételek,
  • a jövedelem (elvárt nyereség) minimum alapot növelő tételek,
  • a korrigált jövedelem-nyereség minimum alap megállapítása,
  • a választás szükségessége,
  • adóalap csökkentő tételek (éves szinten),
  • adóalap növelő tételek (éves szinten),
  • összes adóalap korrekció (éves szinten),
  • adóalap éves összesen,
  • a minimum - nyereség - adózás alkalmazásának vizsgálata,
  • a lehetséges adókedvezmények figyelembe vétele,
  • adókedvezmény korlátok,
  • összes társasági adó fizetési kötelezettség 2019 évre,
  • adózott eredmény 2019 évre,
  • teljesített befizetésként figyelembe vehető összeg 2019 évre,
  • várható kötelezettség a kalkulátor alapján,
  • különbözet – fizetendő adó.

Interaktív jogszabályi segédlet, hasznos linkek,

Részletes eredmény levezetés a számviteli törvény változásait is figyelembe véve,

Új szabályok, megszűnt szabályok, megváltoztatott szabályok a társasági adóban.

A megrendelőlaphoz >>>

Miért használnád ezt a terméket?

Kényelmi megoldások egész sorát biztosítja:

Számba vettük a Tao tv-el kapcsolatos rendeleteket és belinkeltük őket a kalkulátorba.

A Tao_torv munkalapon megtalálható a jogszabály 2019. december 31. éig hatályos minden olyan részlete, amely az adófizetési kötelezettség megállapítását segíti. Az egyes szövegrészek közötti gyors eligazodást beépített linkek segítik.

A paragrafusok mellett bejelöltük, ha módosult, újként jelent meg, illetve ha törölték.

"A Tao_reszlet" munkalapon lehetőség van a költségek és bevételek részletes felvezetésére a Számviteli törvénnyel összhangban, annak szabályait figyelembe véve. Külön oszlopban megjeleníthetjük százalékos arányban, vagy fix összegben az év hátralevő részére becsült adatokat. Az előző év tényadatai is megjeleníthetők, hasznos támpontot adva a tervezéshez.

"A Tao_kalk" munkalapon a Számviteli törvény által előírt eredménylevezetés ad felületet a tárgyévi tényadatok és a még hátralévő időszakra vonatkozó becsült adatok rögzítésére.

A minimumadó rész segíti annak eldöntését, hogy szükséges-e választani a normál-adózás és a minimum-adózás között.

Az adóalap csökkentő és növelő tételek mellett megjegyzések hívják fel a felhasználó figyelmét, hogy milyen további feltételek fűződnek az alkalmazhatóságukhoz. Ez nagyban megkönnyíti a tájékozódást, megspórolja a keresgélésre, felesleges olvasásra fordítandó időt és célirányosan azon szövegek tanulmányozáshoz vezet, amelyek egy adott témában relevánsak.

Az adókedvezmények rögzítésénel a kalkulátor figyelembe veszi az 50-, 80- és 70 százalékos szabályok betartását.

Szóval együtt minden, amire szükség lehet az adófizetési kötelezettség gyors, biztonságos és kényelmes megállapításához.

PayPal fizetés

a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is fizethetsz!):

Banki átutaláshoz, vagy csekkes fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is megtalálod.

Fontos linkek:

A kettős adóztatás elkerülése a társasági adóban >>>

Kedvezményekhez kapcsolódó uniós rendeletek >>>

Kkv és a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet >>>

Az elektromos töltőállomás kedvezményei >>>

A veszteségleírás 50 százalékos korlátja >>>

Nem jelentős összegű hiba társasági adóbeli rendezése >>>

Arányos veszteségleírás az átmeneti szabályozásra is figyelemmel >>>

Pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás (ön)ellenőrzés esetén >>>

A látvány-csapatsport támogatásának adókedvezményét érintő módosítások >>>

Kedvezményezett átalakulás >>>

A vállalkozási tevékenységet nem szolgáló eszközök értékcsökkenési leírási korrekciója >>>

Zárt vagy nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszköz utáni adókedvezmény >>>

A témához kapcsolódó további termékeink:

Veszteségelhatárolás nyilvántartó

Veszteségfelhasználás kalkulátor

Vállalkozások kamatelszámolása

KKV meghatározó és nyilvántartó

Árfolyamértékelő kalkulátor

Tagi kölcsön napi átlagos állomány

Iparűzési adó kalkulátor

Külföldi jövedelem kalkulátor

Növekedési adóhitel kalkulátor

Rehab kalkulátor

Törvényi szabályok:

Adófeltöltés

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

231. § [Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése]

(1) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább kilencven százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után tíz százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet.

(2) A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, valamint az adóelőleg kiegészítés napja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti évre elszámolandó támogatásokat, ha azok adóalapot képeznek.

3. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényhez

3. A társasági adó

3.1. A társasági adó előlege

3.1.1. Az adózó, ha a Tao tv. szerint havonta fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget minden hónap huszadik napjáig, ha a Tao tv. szerint negyedévenként fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget a negyedévet követő hó huszadik napjáig fizeti meg.

3.2. A társasági adó

3.2.1. Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

3.2.2. Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés, beolvadás miatt vagy egyéb okból felszámolás nélkül megszűnő jogi személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben megfizetett adóelőleg és az átalakulás, illetve megszűnés időpontjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az átalakulásról, illetve a megszűnésről benyújtott adóbevallásával egyidejűleg kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza.

3.2.3. A Számv. tv.-ben meghatározottak szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, devizáról más devizanemre, illetve devizáról forintra áttérő vállalkozó az adóévben megfizetett adóelőleg és az áttérés napjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az áttérésről benyújtott adóbevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adóalap megállapítása

6. § (1) A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.

(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt a beszámoló, ha az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.

(2a) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a II/A. fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

(3) A társasági adóalapja a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság esetén a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkező társaság tagja esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem.

(3a) A csoportos társasági adóalany és a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás kérelemre, az állami adó- és vámhatóság engedélyével jön létre. A csoportos társasági adóalany adókötelezettsége a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik. Csatlakozás esetén a csoporttagság a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik, kivéve a tevékenységét év közben kezdő személyt, amely esetében a csoporttagság azon a napon jön létre, amelyen a társasági adókötelezettsége egyébként megkezdődne.

(3b) A csoportos társasági adóalany megszűnik a megszüntetése napján, valamint azt a napot megelőző napon, amelyen megszűnése hiányában már nem lenne legalább két tagja.

(3c) Az adózó csoporttagsága megszűnik adókötelezettsége megszűnése, kilépése és a csoportos társasági adóalany megszűnése napján, valamint azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek.

(3d) Ha a (3b) és (3c) bekezdés szerinti megszűnés időpontja nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja – a (3b) és (3c) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ha a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napján a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság még nem állt fenn, akkor úgy kell tekinteni, hogy a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság nem jött létre. Ha a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság nem az üzleti év utolsó napján szűnik meg, akkor a megszűnés napját követő nappal a csoporttagoknak, illetve az érintett csoporttagnak önálló adóéve kezdődik.

(3e) A csoporttag jogutódja a csoportos társasági adóalany tagjaként alakul meg, kivéve, ha már megalakulásakor sem felel meg a tagságra előírt összes feltételnek.

(4) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül.

(4a)

(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint

a) adóbevallásában a (11) bekezdés szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

b) a (6)–(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával – nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve – a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.

(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak

a) az előtársasági adóévben .és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy

b) ha a 2. § (2) bekezdés e)–h) pontja alapján adóalany, továbbá ha szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet, iskolaszövetkezet, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy

c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke – több kár esetén azok együttes értéke – eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát,

d) ha a 2. § (2) bekezdés l) pontja vagy (6) bekezdése alapján alapján adóalany.

(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem-(nyereség-)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka.

(8) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti

a)

b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevétel, árfolyamnyereség;

c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;

d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.

(9) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli

a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,

b) az átvevő társaság – az átruházó nyilatkozata alapján – az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel,

c) a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százaléka.

(10) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy – ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal – az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított, a kár tényét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(11) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként az (5) bekezdés b) pontja szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

(12) A csoportos társasági adóalany adóévi adóalapja a csoporttagok által az (1)–(2a), valamint az (5)–(10) bekezdés szerint egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a 17. § (15)–(18) bekezdése szerint. A csoporttag az (1)–(2a), valamint az (5)–(10) bekezdés szerint megállapított egyedi adóalapjáról adóévenként, a csoportos társasági adóalany adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallása benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő részére nyilatkozatot tesz. A csoportképviselő a többi csoporttag nyilatkozatát átveszi, valamint a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról – csoporttagonként elkülönítve – az éves társasági adóbevallásban adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. Ha a csoporttag az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy egyedi adóalapját nem e törvénynek megfelelően állapította meg, vagy nyilatkozata számítási hiba vagy elírás miatt az egyedi adóalap tekintetében hibás, a csoportos társasági adóalany adóalapjának módosítása érdekében egyedi adóalapjáról haladéktalanul új nyilatkozatot tesz.

(13) A (12) bekezdés alkalmazásában a csoporttagok egyedi adóalapjaik megállapítása során úgy járnak el, mintha csoporttagságuk nem állna fenn. Az egyedileg megállapított adóalap meghatározása során a csoporttagok között a 7. § (1) bekezdés w) és x) pontja, valamint a (18a)–(18d) bekezdése nem alkalmazható, továbbá a csoporttagok közötti ügyletek esetén a 7. § (1) bekezdés s) és t) pontja alkalmazásakor a csoporttag nem érvényesíthet több kedvezményt annál, mint ami a szokásos piaci ár figyelembevételével megilleti.

(14) A csoporttag a (12) bekezdés szerinti egyedi adóalapja meghatározása során köteles az (5)–(11) bekezdés megfelelő alkalmazására. Az egyedi adóalap tekintetében az (5) bekezdés a) pontja alkalmazását és a (11) bekezdés szerinti nyilatkozatot az érintett csoporttag vonatkozásában – az érintett csoporttag által a (12) bekezdésben meghatározottak szerint adott nyilatkozat alapján – a csoportképviselő választja és teszi meg. Amennyiben a csoporttag egyedi adóalapja az (5) bekezdés a) pontja szerint kerül megállapításra, akkor az (1)–(2a) bekezdés szerint megállapított negatív összegre a 17. § alkalmazandó.

A társasági adó mértéke

19. § A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka.

Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai

26. § (1) Az adózónak – a (3), (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.

(2) Az adóelőleg

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

(3) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

(3a) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi

(4) Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó.

(5) A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott adóelőleget nem érinti.

(6) Amennyiben a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, a csoportos társasági adóalany és a volt csoporttag, továbbá a csoportos társasági adóalany megszűnése esetén a volt csoporttag köteles a csoporttagság megszűnése napját, illetve a csoportos társasági adóalany megszűnése napját követő 30 napon belül a csoportos társasági adóalany által bevallott adóelőleget megosztani és bevallani, és ennek alapján a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig az adóelőleget megfizetni.

(7) Az adóelőleg a (8)–(9) bekezdésben foglalt eltéréssel

a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot;

b) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.

(8) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál

a) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka, második negyedévében 20 százaléka, harmadik negyedévében 30 százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint,

b) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, második negyedévében 6,6 százaléka, harmadik negyedévében 10 százaléka, negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot.

(9) Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóelőleg-kötelezettséget havonként, negyedévenként kell teljesítenie, akkor az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként három adóévi hónapot kell figyelembe venni.

(10)

(11) Nem kell az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, az ingatlannal rendelkező társaság tagjának, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, az egyházi jogi személynek, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.

(12) A jogi személy és az egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

a) az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.

(13) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozó adóalany a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

a) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,

b) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más esetben.

A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE

1)

2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót, ideértve az ellenőrzött külföldi társaság által külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adóból azt a részt is, amely arra a jövedelmére jut, amelyet az adózó a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként számolt el.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.

(5) A (3) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni.

(6) A (2)–(5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is.

(7) A csoportos társasági adóalany által fizetendő adó megállapításakor a (2)–(6) bekezdésben foglaltak a csoporttag által az adóévben megszerzett külföldön adóztatható jövedelemre, illetve a csoporttag által külföldön fizetett (fizetendő) adóra irányadók. A csoporttag az általa külföldön fizetett (fizetendő) adó összegét az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában feltünteti.

Forrás: njt.hu

176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet

az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól >>>

A megrendelőlaphoz >>>

Vissza az elejére

Görgesd a terméklistát!


Vissza az elejére