Az előző években is nagy sikert és elismerést aratott
kalkulátorunk aktuális verziója.
Hogyan
fog teljesülni üzleti tervünk? Mekkora lesz az adózás előtti
eredményünk. Hogyan tudjuk ezt befolyásolni az adóalap
korrekciókkal? Milyen kedvezményeket tudunk igénybe venni?
Szükséges-e a minimum - (nyereség) adózás szabályai szerint
eljárnunk?
Kalkulátorunk
egyedülálló segítséget nyújt a kérdések gyors
és biztonságos megválaszolására. Úgy terveztük meg, hogy
könyvelők, cégvezetők (akik kevésbé járatosak az adózásban és a
számvitelben) egyaránt tudják használni. Talán nem tűnik
hazabeszélésnek, ha azt állítjuk, hogy egy ilyen segédlet
nélkül a fenti kérdéseket szinte lehetetlen megválaszolni! Nem
órákat, hanem napokat lehet megspórolni a használatával.
Azonnal használható segédlet az
adófeltöltéshez, a várható társasági adó kötelezettség
számításához!
További oldalaink,
írásaink
A cegiranytu.hu számos
ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi
számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói
észrevételek figyelembe vételével folyamatosan frissítjük.
Ezen az űrlapon csak a
Társasági adó 2011 kalkulátor megrendelésére van
lehetőség! Amennyiben más termékre van szükséged, úgy
látogasd meg a cegiranytu.hu főoldalát, vagy nézd át a
jobboldalon elhelyezett terméklistát.
Hozzáférési adataidat nálunk
biztonságban tudhatod. Harmadik személynek semmilyen
körülmények között nem adjuk át, kivéve, ha erre bennünket
jogszabály kötelez!
az adózás előtti eredmény levezetése a tényadatok
alapján,
az adózás előtti eredmény levezetése a várható adatok
alapján,
a tény és a még várható adatok egyesítése,
a jövedelem (elvárt nyereség) minimum alapot csökkentő
tételek,
a jövedelem (elvárt nyereség) minimum alapot növelő
tételek,
a korrigált jövedelem-nyereség minimum alap
megállapítása,
adóalap csökkentő tételek (éves szinten),
adóalap növelő tételek (éves szinten),
összes adóalap korrekció (éves szinten),
adóalap éves összesen,
a minimum - nyereség - adózás alkalmazásának
vizsgálata,
a lehetséges adókedvezmények figyelembe vétele,
összes társasági adó fizetési kötelezettség 2011
évre,
adózott eredmény 2011 évre,
teljesített befizetésként figyelembe vehető összeg 2011
évre,
támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév
utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg - az
adóalaptól a számítások újbóli lefuttatása,
várható kötelezettség a kalkulátor alapján,
különbözet – fizetendő adó,
a feltöltési kötelezettség szükségességének
megállapítása,
a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is
fizethetsz!):
Banki átutaláshoz, vagy csekkes
fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási
feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is
megtalálod.
Törvényi szabályok:
Adófeltöltés
2003. évi XCII. törvény az adózás
rendjéről
172. §
(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó
összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett előleg
összegére is - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a
befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot
fizet.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az
osztalékadóról
A társasági adóalap megállapítása
6. § (1) A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és
külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény,
módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII.
fejezetben foglaltakkal.
(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az
adózás előtti eredményt a beszámoló, ha az adóévre vonatkozó
beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás
határidejéig nem kötelezett, könyvviteli zárlat alapján
állapítja meg.
(3) A társasági adóalapja a szabályozott
ingatlanbefektetési elővállalkozás,
szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott
ingatlanbefektetési projekttársaság esetén a 15. §-ban, az
ingatlannal rendelkező társaság tagja esetében a 15/A. §-ban
meghatározott jövedelem.
(4) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet,
a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú, a
kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a
közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt
felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a
vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)-(2) bekezdés
rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével alkalmazza.
(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti
eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a
nagyobb érték nem éri el a
jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor
választása szerint
a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A.
§-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával -
nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve - a
külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett,
telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli
jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.
(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az
adózónak
a) az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben,
illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági
időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy
b) ha a 2. § (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany,
illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy
közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
vagy
c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár
sújtotta és mértéke - több kár esetén azok együttes értéke -
eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített
árbevétel (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd
árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal
egyező, összesített, megosztott árbevétel) legalább 15
százalékát.
(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a
jövedelem-(nyereség-)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal
csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes
bevétel 2 százaléka.
(8) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor
az összes bevételt csökkenti
a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott
közvetített szolgáltatás értéke;
b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél - a kedvezményezett
átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési
értékeként - az adóévben elszámolt bevétel;
c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás
esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az
adóévben elszámolt bevétel;
d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a
kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre
az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.
(9) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor
az összes bevételt növeli
a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve
kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a
részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett
összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke
csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az
adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a
részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő
tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli
megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el
növelő tételként,
b) az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján -
az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe
vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális
javakra a számviteli előírás alapján elszámolt
értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke
arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli
megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.
(10) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás
(így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a
homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a
földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz)
okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó
okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a
katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított
szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy - ha az adózó nem
rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal - az
adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa
kiállított, a kár tényét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a
kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes
állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén
igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
A társasági adó mértéke
19. § (1) A társasági adó mértéke - a (2) és (4) bekezdésben
foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka.
(2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió
forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék.
(3)-(4)
Adófeltöltési kötelezettség
26. §
(10) A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű
adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben
az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie,
azzal, hogy a várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai
Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap - e
támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó
hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele
nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével
azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek
az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított
árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.
(11) Nem kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit
alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha
adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be,
továbbá az MRP-nek, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú
nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az
alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a
köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a
közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként
besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös
biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az
iskolaszövetkezetnek.
A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE
28. § (1) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi
vállalkozó adózás előtti eredményét növeli a külföldön fizetett
(fizetendő), társasági adónak megfelelő adó ráfordításként
elszámolt összege.
(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a
társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy
az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha
nemzetközi szerződés így rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi
illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból
adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett
(fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldről
származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell
megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem
megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel
megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket,
ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A
külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes
árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell
megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez
közvetlenül hozzá nem rendelhető - de nem a kizárólag
belföldről származó jövedelemhez felmerült - költségeket,
ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő
tételeket.
(5) A (3) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme
szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Az
egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a
külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés
alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget,
nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön
megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének
90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott
jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az
átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági
adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve
kell meghatározni.
(6) Az (1)-(5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak
megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön
fizetett (fizetendő) adó is.