.


Translate / Übersetzung:

Tedd ki számítógéped asztalára a cegiranytu.hu linkjét és mindig egy kattintásra leszel az üzleti megoldások tárházától!

Feltöltési kötelezettség

Amennyiben az adózónak az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, úgy adóelőleg feltöltési kötelezettsége van; az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. Ennek során, ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap, akkor e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelmen kívül hagyásával számított adóalap alapján kell a várható adó összegét kalkulálnia. A társasági adóelőleg-kiegészítés összegét – az erre rendszeresített '01. számú bevallási nyomtatványon – a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallani, és e határnapig megfizetni. (NAV)

Társasági adó 2016 kalkulátor

A 2016. évi társasági adókötelezettség megállapításához

Egy segédlet, amelyre minden vállalkozásnak szüksége van!

A Társasági adó 2016 kalkulátor ára: Árlista

A megrendelőlaphoz >>>

A korábbi években is nagy sikert és elismerést aratott kalkulátorunk aktuális verziója.

Hogyan fog teljesülni üzleti tervünk? Mekkora lesz az adózás előtti eredményünk? Hogyan tudjuk ezt befolyásolni az adóalap korrekciókkal? Milyen kedvezményeket tudunk igénybe venni? Szükséges-e a minimum - (nyereség) adózás szabályai szerint eljárnunk? Milyen változások voltak a társasági adóban?

Azonnal használható segédlet az adófeltöltéshez, a várható társasági adó kötelezettség számításához!

Kalkulátorunk egyedülálló segítséget nyújt a kérdések gyors és biztonságos megválaszolására. Úgy terveztük meg, hogy könyvelők, cégvezetők (akik kevésbé járatosak az adózásban és a számvitelben) egyaránt tudják használni. Talán nem tűnik hazabeszélésnek, ha azt állítjuk, hogy egy ilyen segédlet nélkül a fenti kérdéseket szinte lehetetlen megválaszolni! Nem órákat, hanem napokat lehet megspórolni a használatával!

cegiranytu.hu         - az üzleti megoldások         tárháza


További oldalaink, írásaink

A cegiranytu.hu számos ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói észrevételek figyelembe vételével folyamatosan frissítjük.

További információ a termékről Miért használnád ezt a terméket? PayPal fizetési lehetőség is van!
Termékbörze Partnerlinkek

Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.

Cégiránytű tanácsadó

A megrendelőlaphoz >>>

További információk a termékről

Tartalom

A kalkulátor "gondolatmenete":

  • az adózás előtti eredmény levezetése a tényadatok alapján,
  • az adózás előtti eredmény levezetése a várható adatok alapján,
  • a tény és a még várható adatok egyesítése,
  • a jövedelem (elvárt nyereség) minimum alapot csökkentő tételek,
  • a jövedelem (elvárt nyereség) minimum alapot növelő tételek,
  • a korrigált jövedelem-nyereség minimum alap megállapítása,
  • a választás szükségessége,
  • adóalap csökkentő tételek (éves szinten),
  • adóalap növelő tételek (éves szinten),
  • összes adóalap korrekció (éves szinten),
  • adóalap éves összesen,
  • a minimum - nyereség - adózás alkalmazásának vizsgálata,
  • a lehetséges adókedvezmények figyelembe vétele,
  • adókedvezmény korlátok,
  • összes társasági adó fizetési kötelezettség 2016 évre,
  • adózott eredmény 2016 évre,
  • teljesített befizetésként figyelembe vehető összeg 2016 évre,
  • támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembe vétele,
  • várható kötelezettség a kalkulátor alapján,
  • különbözet – fizetendő adó,
  • a feltöltési kötelezettség szükségességének megállapítása,
  • A fizetendő (feltöltendő) adó 90%-a.

Interaktív jogszabályi segédlet, hasznos linkek,

Részletes eredmény levezetés a számviteli törvény változásait is figyelembe véve,

Új szabályok, megszűnt szabályok, megváltoztatott szabályok a társasági adóban.

A megrendelőlaphoz >>>

Miért használnád ezt a terméket?

Kényelmi megoldások egész sorát biztosítja:

Figyelembe veszi mindazokat az előírásokat és összefüggéseket, amelyek a társasági adó előzetes becsléséhez szükségesek.

Beépített képletek segítik az összefüggésekből levonható következtetések kiírását.

A kalkulátor számos sorához a pontos törvényi szöveg is be van linkelve.

PayPal fizetés

a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is fizethetsz!):

Banki átutaláshoz, vagy csekkes fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is megtalálod.

Fontos linkek:

A látvány-csapatsportok támogatása során figyelembe veendő szempontok>>>

Céltartalék, mint adóalapot nem módosító tétel >>>

A kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó 2012-es jogszabályi változások a társasági adó körében >>>

Tájékoztató az adományra vonatkozó adóalap-kedvezmény 2012-es szabályainak hatályba lépéséről >>>

Terv szerinti értékcsökkenési leírás >>>

Önálló vállalkozás >>>

A kettős adózás elkerülése a beszámítás módszerének alkalmazása >>>

Elengedett követelés miatti adóalap-korrekció >>>

Feleslegessé vált termelő berendezés számviteli és adójogi kezelése >>>

Tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés miatti adóalap-korrekció >>>

K+F közvetlen költségek kedvezménye >>>

Az EVA megszűnését követően teljesítendő társasági adóelőlegről >>>

A témához kapcsolódó további termékeink:

Veszteségelhatárolás nyilvántartó

Vállalkozások kamatelszámolása

KKV meghatározó és nyilvántartó

Árfolyamértékelő kalkulátor

Tagi kölcsön napi átlagos állomány

Törvényi szabályok:

Adófeltöltés

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

172. §

(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, ha az adóalapot képez.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adóalap megállapítása

6. § (1) A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.

(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt a beszámoló, ha az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.

(3) A társasági adóalapja a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság esetén a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkező társaság tagja esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem.

(4) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül.

(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint

a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

b) a (6)–(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával – nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve – a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.

(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak

a) az előtársasági adóévben .és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy

b) ha a 2. § (2) bekezdésének e)–h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy

c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke – több kár esetén azok együttes értéke – eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát,

d) ha a 2. § (6) bekezdése alapján adóalany.

(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem-(nyereség-)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka.

(8) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti

a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;

b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél – a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként – az adóévben elszámolt bevétel;

c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;

d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.

(9) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli

a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,

b) az átvevő társaság – az átruházó nyilatkozata alapján – az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel,

c) a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százaléka.

(10) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy – ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal – az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított, a kár tényét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

A társasági adó mértéke

19. § (1) A társasági adó mértéke - a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka.

(2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék.

(3)-(4)

Adófeltöltési kötelezettség

26. §

(10) A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembe vétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.

(11) Nem kell az (1)–(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, az egyházi jogi személynek, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.

A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE

28. §

(1)

2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetentő), a társasági adónak megfelelő adót.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.

(5) A (3) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni.

(6) A (2)–(5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is.

A megrendelőlaphoz >>>

Vissza az elejére

Görgesd a terméklistát!

Partner linkek

Termékbörze

Vissza az elejére

Ajánló



Vissza az elejére